Egy újabb halloween

• Ha október 31. akkor jelmez, arcfesték, csoki és cukor hegyek.

A harmadik halloween-i éjszakán vagyok túl, és még mindig tetszik az ünnep. Kicsit csacska, valószínűleg megunható, s talán még elfuserált is lehet egyeseknek. Nekem eddig nem okozott csalódást. Legszívesebben adnék egy ötöst a keltáknak a kreativitásért. Hogy miről is beszélek?


"A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a keltasamhain ünnep és a keresztény halottak napja. Október 31-én tartják." (erről bővebben, katt ide!)


Igen, kicsit utána néztem (így egynéhány év után :D) pontosan mi fán terem az ünnep, mivel sok perspektívával voltam már boldogítva. Többen mondták, hogy Amerikából elterjedt hagyomány, ami mára a világ jelentősebb pontjait is behálózta. Nem tudom, hogy csak én voltam kicsit "out-of-fashion", de anno, mikor egyetemista voltam otthon, nem volt ilyen nagy felhajtás Magyarországon ebből. Most pedig faragott tököket, ilyen-olyan jelmezes partikat látok szerte a facebook oldalán. Érdekes, hogy ezt egyhamar elsajátítottunk a tőlünk fejlettebb nyugati világtól, más, hasznosabb dolgokkal pedig a Pató Pál tematikát követjük. Na jó, este háromnegyed 10kor ne álljak le politizálni! :)

"Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra."


"A háztól-házig járás édességért szokás eredete az Ó hazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók hozták be és honosították meg az USA területén. Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt."


Ma én is elmentem kéregetni csak így helyileg Hattie szívemmel. Az emberek fele ugyan nem nyitott ajtót, de azért jól éreztük magunkat. Egy rakás édességgel tértünk így is haza, s valószínűleg ez az este sem tett jót a lányok diétájának. :) That's life. :) 

a spooky picture ;)

A hétvégémről ejthetek néhány szót, csak az update kedvéért, bár nem sok minden történt. Pihentem, feküdtem sokat a lábammal. Néha már-már a szöveteim átvették a laptop alkotó elemeinek anyagát az egybeolvadásra készülve. Ez van, mikor kint esik az eső és fúj a szél, s még a kocsit sem ajánlott vezetni. Úgyhogy igazán szétszörföltem magam az internet hálóján, segítettem a ház körül, olvasott blogok terén se sok a lemaradásom, mondhatni csaknem zéró, az emailekkel is jól haladok és a morfondírozások a következő szintre léptek. Kialakítottam egy véleményt az iskola-ügyet érintve, amit nem osztok meg egyenlőre. Úgy érzem, most ez így helyes. Teljesen pozitív vagyok eziránt. Semmit sem könyveltem el végleg és raktam félre az aktatáska egyik rejtett zugába, csak megőrzöm a fix és ideális biztonságérzetet a részlegesen kifejlettek körül. 
Holnap azt hiszem Banbury felé veszem az irányt. Szerencsére csak 20 perc autóút, túlélhető. A kocsit szervizbe kell vinni, mert állandó ég a szerviz lámpa. Teszem hozzám ez már körülbelül másfél éve így megy kisebb-nagyobb kihagyással. Aztán átfésülöm a bevásárlóközpontot némi akció után, hátha van olcsó bőrönd. Kell egy kézi meg ha van jó árba, akkor egy rendes utazó bőröndöt is veszek. De kézit mindképpen, mert eddig a családét használtam (nyugalom, van vagy 10). Továbbá jobbnak látom már most szemezgetni a búcsúajándékokkal. Halvány lila gőz a helyzetjelentés e téren. Lehet, hogy elcsépelten hangzik, de úgy érzem, egy boltba nem tudom megvenni 2,5 évem háláját. Megeshet, valami saját kézzel készített dolog lesz a végén belőle... 


M