Friday 7 October 2011

Apple, forgalom -.-, stressz majd minden OK!

Nem emlékszem említettem-e, hogy végül is szert tettem egy iPad masinára. Ma este 6tól nem fogta a neten a házon belül, ami idegesítő. Ezzel releváns a következő link : http://atv.hu/cikk/20111006_elhunyt_steve_jobs_az_apple_alapitoja. Szánjatok rá néhány percet. Nagy ember haláláról van szó. 







Újabban az a heppem támadt, hogy hajnali órákig - meglepő vagy sem - nyitott szemmel lézengek. Annyi a tennivaló, a befogadásra váró ambrózia értékű tudás, a móka és morfondírozás a világháló bugyraiban és a gondolataim között, hogy a pillanatok, percek és órák, amelyeket alvásra fordítok bántani kezdtek és lelkileg gyötörnek :) Ezért van, hogy bár egy újabb tetőtől talpig lendületes és traktáló hét van 2 nap híján mögöttem, még mindig itt roskadok a gép fölött. Gépelek, mert jelenleg ez kapcsol ki .. vagy be?! Vitatható.. vagy vitathatatlan? Na jó, ehhez talán azért van olyan késő, hogy ne firtassuk :)(:

A forgalmi dugók és én közel sem vagyunk jó barátok. Ezzel a viszontagságos kapcsolattal viszont korántsem érzem hibásnak magam :) Sovány vigasz, de legalább az vigasztalt, hogy tuti nem vagyok egyedül ezzel :) Ez a szimpátiát keltő tudat pedig olykor-olykor mindenkinek jól esik. Tehát kedd reggel "időben" indultam Oxfordba az első, igazi előadásomra, amire már ténylegesen készülni is kellet jegyzettel, olvasmánnyal. 35 perces késéssel sikerült betoppanni egy sacperkábé 100-150 fős előadó edukációval telt atmoszférájába, ahol a hátsó sorból integetett felém egy rokonszenves, üres szék paddal együtt, jó messze a tanár esetleges neheztelő arcmimikájától. S itt visszatérek a néhány mondattal előbb használt idézőjeles időben jelentésére. Kedd előtt sulinapokon 7.40-kor indultam el, ami sajnos nem bizonyult elég korainak. A kipufogógáz-kavalkáddal telt reggeli csúcsforgalomnak általában sikerült arcon csókolnia, fogalmazzunk így. Redukáljuk a stresszes sztori részleteket egy 50 perc dugó, sorbánállásos részt kb. ennyivel kifejtő mondatra. A lényeg, hogy engem meglepően szörnyen megvisel a magatehetetlenség, a dugó és összes vonzata. Az emberek tolakodnak, a jelző lámpa smucig, kispórolva a zöld jelzést és hasonlók. Ebből kijárt az elmúlt hetekben. De ez a keddi vitte a pálmát. Okés, miután ez is megtörtént megvolt a reggeli 9-től 12-ig suli, majd hazavezettem. Kaptam egy milyen morci vagyok reggelente megjegyzést vagy észrevételt(?!), amiket még mindig a reggeli közlekedés okozta lelkinyavaja áltál kiváltott könnyek követtek. Megtárgyaltuk az itthoniakkal, hogy sulinapokon nincs értelme - legalább is nem éri meg - reggelente nekem dolgozni. Így innentől heti 3szor nincs reggeli műszak. És Ámen. 

A suliról annyit, hogy amint reméltem, tudtam és hittem, változtak a dolgok :) Van ami ugyanúgy nehezen megy még, vannak pontok, amiken már egész szerencsésen elnavigálom magam és vannak amelyek még ugyanúgy kihívások (hál'Istennek), merőben pozitív értelemben. Egy modul nehézkes. Nem az, hogy nem kötne le, vagy nem érdekes, csak még baromira nem látom át, pedig már igazán szeretnék hozzáfűzni valami értelmeset a szeminárium alatt zajló témákhoz. Nem tudom felépíteni még a spontán, de frappáns gondolatmenetem pillanatok alatt, ami annak köszönhető, hogy elhanyagoltam a tudás folytonos felépítését stb.. akármilyen bölcsen is fogalmaznék, a tények tények maradnak. Sosem tanulhat eleget az ember vagy tudhat eleget. Úgyhogy erre még gyúrni kell. Minél többet olvasok, annál többet tudok. Minél többet tudok, annál magabiztosabb, szilárdabb vagyok = A tudás hatalom. 








Nos, egyenlőre ennyi lenne. Valójában kismillió dolog jár az eszembe, csak már nincs elég energiám megfogalmazni mindazt. Ha esetleg nem adtam elegendő tájékoztatást az információkra éheseknek, akkor lehet bombázni kérdésekkel. Kimerült a kreativitásom mára :) nem tudok hirtelen témát, vagy szimplán már nincs kedvem megerőltetnem magam :)(: Azért remélem nincs hari ;) Kompenzáljon az előző ajánlatom mindenkit! :)

Szép hétvégét és Csók!

2 comments:

  1. Szia Drága Egy Szem Melindám!

    Mit szólsz, eljutottam odáig, hogy hivatalosan is olvasója lettem az "új" blogodnak :)Hihetetlenül büszke vagyok Rád, hogy elkezdted kint az egyetemet, és azért is, hogy lelkes vagy, érdekel, utánajársz mindennek. Remélem hamarosan személyesen...! Addig is olvaslak (és az e-mail is érik :P )

    Puszillak Zsófid

    ReplyDelete
  2. Köszi! :) Imádlak Te drága lélek! :) Csók

    ReplyDelete