Monday, 14 November 2011

Az utolsó hétfő

Ismételten hétfő, egy újabb hét kezdete. Ezúttal az utolsó itt töltött viszont. Mivel ezen a napom mindig a temérdek munkáé volt a főszerep pirkadattól napnyugtáig, így talán nem is bánom. 20 perc múlva nekiállok a háznak, s annak minden zugának. Ma mindennél jobban fogok igyekezni. Fél2 körül indulok Zsófiért Banbury-be, majd vissza hozzánk. Holnaptól már James is itt lesz. Egy hónap után hazatér. 
Tegnap volt egy kis vasárnapi ebéd/vacsi. Sokan voltunk. Fél2kor ültünk asztalhoz, ami dicséretesen meg volt terítve. Ettünk, ittunk, nevettünk. Fogalmam sincs mikor fogok újra bárány húst enni menta szósszal. Aztán aktiváltam magam és összerámoltam a tízen nem is tudom mennyi vendé/rokon után. Majd teljesen rivaldafénybe kerültem, rólam folyt a téma. Sok embert most láttam (ez alkalommal) utoljára. Többek között James szüleit is. Kaptam egy pár igen nehéz kérdést, amit ennyi emóció között nem volt egyszerű megemészteni és megválaszolni. Kicsit elérzékenyültünk, pityeregtem. Oh, mintha legalábbis a világ végét láttunk volna vendégül. 
Szörnyen fáradt voltam, hiszen péntek este Londonba indultam és egészen vasárnap délelőttig maradtam. Néhány régi-új barátot mentem meglátogatni. Egyikük még olvas is, így ezúton még egyszer megköszönöm a vendéglátást Edináéknak! :) Decemberben, otthon tali! Addig is legyetek jók csajok!

Most azt hiszem megyek. Legközelebb már az Angliáról szóló búcsú videóval jelentkezem. Majdnem kész!

Puszi 
M

10 comments:

  1. Hali!

    bizony emlékszem a hétfőkre :) csak hogy kicsit jobb kedvre derítselek : "Annyi mindent megtudtam magamrol, amit eddig sosem gondoltam volna. Van ami nem nagy szam(masnak, de nekem igen).. pl. hogy meg fogom erteni a Tv-t(persze meg nem mindent) ilyen rovid ido alatt, es ha hallgatom a kocsiban a radiot, megertem a poent es tudok nevetni, es hogy azok a dalok, amelyeket gyerekfejjel nem is tudom milyen angollal enekeltem most ertem es nevetek magamon :)"

    tanulságos, h milyen terveid voltak és ehhez képest mennyivel messzebb jutottál. Alább ne add, csak már nyugodtabban és megfontoltabban. Senki nem kerget :)

    puszi, F

    ReplyDelete
  2. Köszi csajok! Édesek vagytok! :) Csók Nektek!

    ReplyDelete
  3. Mindig elszomorít, ha egy blog befejeződik, vagy egy életszakaszból újba lép a blogíró. Olyan, mint amikor véget ér a kedvenc sorozatom és szomorú, hogy már nem láthatom nap mint nap a szereplőket. Nem, mégse teljesen olyan. Mert ez az Élet, a Valóság. A legjobbakat kívánom Neked a továbbiakban is! Mert megérdemled. :) Puszi!

    ReplyDelete
  4. Szia Melcsiiii :) Nagyon örülünk h még a hazautazásod előtt tudtunk talizni és h velünk töltötted az utolsó hétvégédet! Mi köszönjük szépen :) Jó volt nagyon! Majd küldöm a képeket ;) Decemberben pedig mindenképp találkozunk! Alig várom h menjek haza, kell már egy kis kikapcsolódás :) Neked pedig ezúton is kívánok jó utat holnapra! Nagyon vigyázz magadra és különösen a térded muffin-jára :D

    Millió puszi! Edina & Lilla xxxx

    ReplyDelete
  5. Jó utat haza! Vigyázz magadra! Puszi! :-)

    ReplyDelete
  6. remélem az a vidi tele lesz eddig nem látott képekkel és sztorikkal persze semmi olyannal ami nem publikus ;)

    Have a safe flight!

    múcsosz puszóz :D F

    ReplyDelete
  7. Opció 1 : felrakom a vidit ezen a hétvégén (ami már mellesleg kész van) bejegyzés pedig utólagosan

    Opció 2 : nem rakom fel jövőhétig, és szorgalmasan írom a bejegyzést.

    :) YOU CHOOSE! :)

    Csók mindeenkinek!

    ReplyDelete
  8. Opció 3: Minden egyszerre itt és most. :) Na, jó nem leszek telhetetlen és türelmetlen. Bár szeretem a képeket, de valahogy a blogolvasást jobban... Ááá akkor se tudok dönteni. :) Na, jó legyen először a kis film, majd a bejegyzés. :)
    Remélem, jó volt az utad. Épp a buszon gondoltam Rád, hogy vajon hogy érezd magad, milyen volt az első hétvége itthon. :)
    Puszi!

    ReplyDelete
  9. :) Sok sikert otthon Melinda! És aztán nem abbahagyni a blogolást! ;)
    Puszi, xoxo
    Angi

    ReplyDelete