Ohio allam, Miamisburg varosabol autoval vezettunk el Illinois, Chicagoig. Az ut se rovidnek, se zokkenomentesnek nem mondhato. Ha mar idotartamnal jarunk, akkor itt kepbe is jon durvan 4-5 ora vezetes, plusz egy falatnyi varosi dugo, ami a tervezettnel hosszabbra sikeredett. S itt erkezunk el a nem eppen zokkenometnes ponthoz.
Indulas elotti napokban rengeteg vihar (meg a tornado jelzok is beindultak) volt. Emlekszem meg Miamisburgba ucsorogtunk az egyik olasz bella cukraszda elott, egy korulbelul a fejem nagysaganak megfelelo gigantikus fagylaltmauzoleumot fogyasztottam eppen, amikor a tavoli szirena hangja hasitotta kette a fulledt, vallunkra nehezedo ohioi levegot.
Korulottunk mindenki felpattant, s mintha agyubol lottek volna ki oket szaladtak kocsijukohoz es valtak kamforra szempillantas alatt. Sam megkerdezte az epp mellettunk taskait osszepakolgato holgyet, hogy mi a felfordulas oka, a valasz az volt : tornado. Se a nonek, se fuleimnek nem hittem. Erted nagy szkeptikusan visszahuppantam a muanyag szekbe, megraztam a fejem es gondoltam, ilyen velulnk ugysem tortenhet. Mintha legalabb 10 ev rutinom lenne tornadokbol es hurrikanbol. Igy utolag nem ertem, hogy reagalhattam igy. Utana hozzatette a holgyiket, hogy nagyobb, veszelyesebb viharok eseten is felkapcsoljak a riasztot. Na ekkor duzzadt meg csak fel a kibontakozasra vagyo szkepticizmusom. Azert mi is beultunk a gepjarmube es "fedezekbe" huzodtunk. Fel ora leforgasa alatt komoly kis vihar kepzodott. Marcangolta a fakat, a viz csak ugy omlott az egbol, kegyetlen szel kisereteben. Na ezen a ponton megijedtem s mondtam, hogy felek. ........ aztan panikra semmi ok. A kovetkezo 40 percben elult a cudar ido es a szkeptikus enem is epsegben visszatert.
Tehat valami ilyesmibe keveredtunk az autopalyan Chicago fele tartva. Emlekszem a lassu savba egy vegtelennek tuno, monoton kamion sor vonszolta magat az elazott utburkolaton. Sam baratja, Steve vezetett. Elkezdtunk elozni. Az ablaktorlo lapatok soha nem latott sebesseggel masiroztak jobbra-balra a jobb latasviszonyok erdekeben. Max sebessegen robotoltak, s meg igy is alig lattunk valamit. Aggodtam az elozest illetoen. Massziv falat alkotott 6-7 kamiont elozhettunk meg. Feluton az elozesben beallt a zero latasviszony kaosz. Zero alatt pedig maximalisan nagy budos semmit ertek. Az ablaktorlok megszuntek letezni. Lealltak ugy ahogy voltak, minket cserben hagyva a nagy vihar kozepen. Azt hiszem eletem ezen pillanataban mely tisztelettel leemeltem lathatatlan s nem letezo kalapomat a ferfi nem higgadtsaga, magatartasa es osszpontositasa elott. A fiuk ugy kezeltek a szo szerint kilatastalan szituaciot, mintha szimulatorban mar gyakoroltak volna egyszer. Akkor koncentraciot meg eletemben nem lattam. Fejuket az ablakon kidugva probaltak bemerni mi, merre, hany meter. A sofor bravurosan lehuzodott az autoplaya peremere, ahol minden elhalado kamion es kocsi megringatott minket. Remalom. A kovetkezo kijarat epp egy merfoldre volt tolunk. Az ido nem enyhult, neki kellett vagni. Nem siettunk volna annyira, ha Chicagoban nem vart volna rank egy nagyon kedves baratunk, aki epp Kaliforniaban udult 5 napig elotte, s hulla betegen vart rank a hotel aulajaban. Tehat a kovetkezo egy merfoldet batran es elszantan legyurtuk. Elmentunk a legkozelebbi muhelybe, majd kaptunk egy ugy nevezett Rain-Xet, amit a szelvedore fujva, majd letorolve, vizallo reteget alkotott rajta. Szerinted elojott a szkepticizmusom? :) Nos, ha hiszitek, ha nem, bevalt. :) A vihart egeszen Chicagoig megunk ala gyurtok, majdhogynem pofajaba rohogve szeltuk at Illinoist.
Az utak fele kiepitett vasutszerkezet
A karcsu, csucsos epulet egy templom
Hello hotelszoba
Az Allegro Hotel-ben szalltunk meg (
Hotel weboldala). Itt designban nem volt hiany. A furdo paranyi, de annal stilusosabb volt. Apro, mozaik kovekbol volt kirakva a zuhanyzo fala. A tapeta tul sok, zavaro motivumok egyveleg, viszont amennyire nem az en stilusom es a sajat hazamba sem vezetnem be ezt az irany vonalat, annal szorakoztatobbnak talaltam ezt is kiprobalni. A hatalmas tukorlapokbol osszeillesztet gigatukor tul sok volt. Ennel mar csak az lett volna drasztikusabb, ha az agy fole helyeztek volna... :) A hotel rengeteg hagyomanyttoro stilus (olykor abszolut beazonosithatatlan) otthona, de megis egyseget alkotott.
Absztrakt
Parkolo
Lenyugozonek talaltam
Gasztro
Erosen hanyagolni szandekoztunk minden junk es egyeb gyors etkezdeket. Viszont az elso este betevedtunk egy gyorsetterembe, ahol a koztudatban elo gyors etelek kigyomlaltak a tevhiteket gyokeresen belolunk. S itt dobben ra az ember, hogy mennyire nem kepes az az ezernyi gyors kajalda lanc elvonatkoztatni a megszokott hambi es sultkrumpli variacioktol, hanem krealni valami meroben innovativat, ami meg mindig hiven tukrozi ezen konyhatudomany motivaciojat es funkciojat, viszont uj izt (s esetunkben felfogast) ad a dolgoknak.
A lenyeg, hogy legyen minden friss es homemade, ha ezt jol akarja csinalni az ember. A gyorsetel legnagyobb problemaja a kaloriadus talalas. Ezt a sok szosz es tocsogo zsirban sult hus teszi. Nos itt az etlapon megannyi fogas szerepelt csirkevel, ami kaloriaban sovanyabb, viszont eleg szaraz hus, igy szoszokkal kompenzaltak a "sivatagi nasi" osszhatast. Ezekbe a szoszokba, ontetekbe sok a krem es olaj, igy csak figyelmesen martogattunk.
Szendvics levessel talalva. Idealis.
A Willis tower-re atkeresztelt egykori Sears tower
(jol kiveheto az epuletbol kituremkedo uvegfulke, ahova mi magunk is felmentunk)
Chicago varosa a Willis tower tetejerol
Buckingham szokokut
City&Nature
Chicago Bean
figyelem felkelto - a szeles vaszon nem csak a mozi vilagara, hanem a muveszetre is kiterjed..
Sikerult ratalanunk egy angol stilusban kiepitett pubra, az Elefant&Kastely nevu helyre.
Sam Adams
Majd egy kis helyi gasztro buli. Chicagoi pizza
helyi cucc. Keseru, eros, mennyei. A Guinness, ir sorre asszocialna sok ember. Viszont az egy nehezen ihato sor fajta szamomra. Talan a szadban leulo hihetetlenul jellegzetes utoiz miatt.
Vastag, sajtban gazdag Chicago pizza. Azt hiszem, ezt hivnam "hear tattack meal"-nek :)
Melinda
Ps. a videot utolag beszurom
