Újra leülni, mint blogoló

Sziasztok Olvasók!

El sem tudom képzleni van-e még egyáltalán valaki, bárki, akárki a láthatáron, aki még fogja követni a blogot. Azt hittem már nem bújik belém semmiféle motoszkáló lelkesedés a blogírás iránt. De valahol hiányzik, vagy inkább kell... tudjátok - mint a reggeli csésze kávé. És ha kell, akkor megadom, ami jár; egy pár sor, kis levezető egy fáradt nap után stb... mint anno. Csak most máshogy, máshonnan és talán sokkal inkább másízben, hiszen nem lehet elfelejteni azt, hogy ki is írja a blogot! Már nem az aki elkezdte, hanem aki folytatja...

Hol is kezdjük a felzárkóztatást? Egyértelmű, hogy mivel már évszázadok óta nem gépeltem, mindazt ami azóta megesett, megtörtént és színezte életem az ezelőtt bejegyzésem óta igen kimerítő és fájdalmasan terjedelmes volna leírni. Meg egyébként nem is fontos, csak a lényeg. Már lassan kettő és fél éve élek újra itthon, Magyarországon. Ezalatt az idő alatt sikeresen csináltam (és most lekopogom!) eddig az egyetemet, a munkáimat és a családi-magán életemet egyaránt. A DE-BTK Anglisztika levelezős szakán egy vizsga híjén még, de másodéves hallgató vagyok, ahol nagyon jól érzem magam - nyilván ez nem a vizsgaidőszakra vonatkozó kijelentés! Közben 4 órában munkátvállalok és kisgyermekeket tanítok nagy-nagy szeretettel és odaadással egy magántanuló szobán. Jelenleg ennyit enged meg időm az egyetemi tanulmányok mellett, hiszen annyi a tennivaló szorgalmi időszakban, hogy rendszeresen és módszeresen hajnali fél2-2 körül szoktam lefeküdni hónapokig. Emelett a munka mellett magán órákat adok kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Ezeket szintén szeretem, főként ha a sok energiának és munkának meg érik a gyümölcse! Tehát az eddig leírtakból az bűzlik, hogy pedagógus pályá felé orientálódok... és való igaz, ez így is van... Bár semmit nem vetek el. Ha másra fog fájni fogam, mást választok, de jelenleg ez a cél. Bár tolmács vagy fordító is szóba jöhet... persze ahoz egy alapfokú elvetemültség kell.
A munka és tanulmányok mellett saját kertesházom háziasszonya is vagyok! :-) Igen, és ez nem semmi. Megbecsülendő ez, hogy saját házat kapok, ahol élhetek és amit használhatok.

Azt, hogy miről fogok írni még nem tudom, de majd megérik ez is!! :-)

Mára ennyit szántam csupán, mert fáradt, de nagyon lelkes voltam...!

Mindenkinek jó éjt...!

M