Jó reggelt! :-)
Kelet Magyarországon leesett a hó. A mennyisége semmiség, a hólapátot még nyugodtan lehet pihenni hagyni a garázs mélyén (vagy hol is van! :-) ... Tehát hóember ismét nem lesz, se hóangyal. Ilyen ez az idei tél. Enyhe, nyálkás, unalmasan hosszú. A január és a február azon két hónap, amikor mindig sikerül átértékelni az ezelőtti időszakot - legyen az egy év vagy csak pár hónap távlata. S ugye ezen két hónap a vizsgák ideje is a felsőoktatásban. Nekem már csak egy van hátra, ami történetesen jövő csütörtökön lesz. A vizsgatárgy neve 'Introduction to the world of business', ami az üzleti angol specializációval együtt jött. Tudni kell, hogy ez volt az egyetlen specializáció, amit fel tudtam venni, mert összvissz ennyi volt meghírdetve. Minort akartam eredetileg, viszont akkor a nappalisok óráira kellett volna járnom, vagy óraütközéseim lettek volna. Éljen az oktatási rendszer! <3 p="">Tehát a vizsgatárgy tele van drágajó fogalmakkal, mint pl.: taxation, sustainable development
vagy G8. Egyszóval cukiság from top to toe!.. Egyébként az az érdekes, hogy semináriumon ebből a tárgyból 4-est kaptam, tehát feltételezni sem mertem, hogy a vizsga nem lesz meg. A vizsgalapot még meg is néztük, de nem igazán tudták megmagyarázni miért nem voltak jók a válaszaim, amiket aláhúztak... Szóval, érdekes! A másik érdekes tényező, hogy a levelező szakon már csak ketten maradtunk! Egy csoporttárs és én! Elképzelhetitek, hogy milyen. Olyan, hogy esetleg nem készülsz necces, mivel nyilván egyből szemetszúr a tanárnak. Nem figyelni sem lehet, mert vagy téged vagy a másik csoporttásadat kérdezik. Ha egyikőtök hiányzik, már hiányzik a csoport fele... tehát ragoznom sem kell...! Nehéz! És a finoman szólva alacsony csoportlétszám kevesebb segítséget is jelent. De nézem a jó oldalát! -> Legalább szorgalmas vagyok :-D!!!
Nos, megyek is vissza a tanulnivalókhoz! Nektek szép napot kívánok és majd jelezzetek, hogy vagytok vagy csak azt, ha olvastok még!
Melinda
3>
Thursday, 23 January 2014
Tuesday, 21 January 2014
Újra leülni, mint blogoló
Sziasztok Olvasók!
El sem tudom képzleni van-e még egyáltalán valaki, bárki, akárki a láthatáron, aki még fogja követni a blogot. Azt hittem már nem bújik belém semmiféle motoszkáló lelkesedés a blogírás iránt. De valahol hiányzik, vagy inkább kell... tudjátok - mint a reggeli csésze kávé. És ha kell, akkor megadom, ami jár; egy pár sor, kis levezető egy fáradt nap után stb... mint anno. Csak most máshogy, máshonnan és talán sokkal inkább másízben, hiszen nem lehet elfelejteni azt, hogy ki is írja a blogot! Már nem az aki elkezdte, hanem aki folytatja...
Hol is kezdjük a felzárkóztatást? Egyértelmű, hogy mivel már évszázadok óta nem gépeltem, mindazt ami azóta megesett, megtörtént és színezte életem az ezelőtt bejegyzésem óta igen kimerítő és fájdalmasan terjedelmes volna leírni. Meg egyébként nem is fontos, csak a lényeg. Már lassan kettő és fél éve élek újra itthon, Magyarországon. Ezalatt az idő alatt sikeresen csináltam (és most lekopogom!) eddig az egyetemet, a munkáimat és a családi-magán életemet egyaránt. A DE-BTK Anglisztika levelezős szakán egy vizsga híjén még, de másodéves hallgató vagyok, ahol nagyon jól érzem magam - nyilván ez nem a vizsgaidőszakra vonatkozó kijelentés! Közben 4 órában munkátvállalok és kisgyermekeket tanítok nagy-nagy szeretettel és odaadással egy magántanuló szobán. Jelenleg ennyit enged meg időm az egyetemi tanulmányok mellett, hiszen annyi a tennivaló szorgalmi időszakban, hogy rendszeresen és módszeresen hajnali fél2-2 körül szoktam lefeküdni hónapokig. Emelett a munka mellett magán órákat adok kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Ezeket szintén szeretem, főként ha a sok energiának és munkának meg érik a gyümölcse! Tehát az eddig leírtakból az bűzlik, hogy pedagógus pályá felé orientálódok... és való igaz, ez így is van... Bár semmit nem vetek el. Ha másra fog fájni fogam, mást választok, de jelenleg ez a cél. Bár tolmács vagy fordító is szóba jöhet... persze ahoz egy alapfokú elvetemültség kell.
A munka és tanulmányok mellett saját kertesházom háziasszonya is vagyok! :-) Igen, és ez nem semmi. Megbecsülendő ez, hogy saját házat kapok, ahol élhetek és amit használhatok.
Azt, hogy miről fogok írni még nem tudom, de majd megérik ez is!! :-)
Mára ennyit szántam csupán, mert fáradt, de nagyon lelkes voltam...!
Mindenkinek jó éjt...!
M
El sem tudom képzleni van-e még egyáltalán valaki, bárki, akárki a láthatáron, aki még fogja követni a blogot. Azt hittem már nem bújik belém semmiféle motoszkáló lelkesedés a blogírás iránt. De valahol hiányzik, vagy inkább kell... tudjátok - mint a reggeli csésze kávé. És ha kell, akkor megadom, ami jár; egy pár sor, kis levezető egy fáradt nap után stb... mint anno. Csak most máshogy, máshonnan és talán sokkal inkább másízben, hiszen nem lehet elfelejteni azt, hogy ki is írja a blogot! Már nem az aki elkezdte, hanem aki folytatja...
Hol is kezdjük a felzárkóztatást? Egyértelmű, hogy mivel már évszázadok óta nem gépeltem, mindazt ami azóta megesett, megtörtént és színezte életem az ezelőtt bejegyzésem óta igen kimerítő és fájdalmasan terjedelmes volna leírni. Meg egyébként nem is fontos, csak a lényeg. Már lassan kettő és fél éve élek újra itthon, Magyarországon. Ezalatt az idő alatt sikeresen csináltam (és most lekopogom!) eddig az egyetemet, a munkáimat és a családi-magán életemet egyaránt. A DE-BTK Anglisztika levelezős szakán egy vizsga híjén még, de másodéves hallgató vagyok, ahol nagyon jól érzem magam - nyilván ez nem a vizsgaidőszakra vonatkozó kijelentés! Közben 4 órában munkátvállalok és kisgyermekeket tanítok nagy-nagy szeretettel és odaadással egy magántanuló szobán. Jelenleg ennyit enged meg időm az egyetemi tanulmányok mellett, hiszen annyi a tennivaló szorgalmi időszakban, hogy rendszeresen és módszeresen hajnali fél2-2 körül szoktam lefeküdni hónapokig. Emelett a munka mellett magán órákat adok kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Ezeket szintén szeretem, főként ha a sok energiának és munkának meg érik a gyümölcse! Tehát az eddig leírtakból az bűzlik, hogy pedagógus pályá felé orientálódok... és való igaz, ez így is van... Bár semmit nem vetek el. Ha másra fog fájni fogam, mást választok, de jelenleg ez a cél. Bár tolmács vagy fordító is szóba jöhet... persze ahoz egy alapfokú elvetemültség kell.
A munka és tanulmányok mellett saját kertesházom háziasszonya is vagyok! :-) Igen, és ez nem semmi. Megbecsülendő ez, hogy saját házat kapok, ahol élhetek és amit használhatok.
Azt, hogy miről fogok írni még nem tudom, de majd megérik ez is!! :-)
Mára ennyit szántam csupán, mert fáradt, de nagyon lelkes voltam...!
Mindenkinek jó éjt...!
M
Subscribe to:
Posts (Atom)