Frissítsünk!

Sziasztok! :)

 Igencsak elmaradtunk a blogolással. Egész pontosan olyan nagy "cafatok" maradtak ki történetemből, hogy a "szétcincált" képet hagyjuk el összerakni, s inkább folytassuk a jelen pillanatoktól.
 Azért visszamenőlegesen annyit szeretnék leírni, hogy több, mint egy éve tértem haza. Tavaly év novembere óta rengeteg minden történt velem. Igen szerencsés embernek tartom magam még a felmerül nehézségek ellenére is. Egyetlen év leforgása során átestem és felépültem egy kellemetlen térdműtétből, lett egy saját kertes házam, egy számomra kellemes munkám, egy gyönyörű kiskutyám, szeptembertől elkezdtem életem harmadik és egyben utolsó egyetemét, s tavaly szeptember óta együtt élek a szerelmemmel.
 A házról feltehetek pár képet. Nekem tetszik kívül-belül, csak még van rajta mit igazítani. A udvar csupasz, nincsenek fák ültetve. Van egy rövid sor sövény és egy bokorképződmény az udvar elején. A ház maga egy régi építésű "kocka" ház, amihez a kert mentél a végéi lefele nyúló kisebb melléképületek vannak csatolva. Van egy nyári konyha jellegű rész, amit apámék raktárnak használnak. Majd egy dupla garázs, aminek magas a beltere. A ház belülről jó elosztású. Belépve egy tágas előtérbe toppanunk, ahol bőven van helye a kabátoknak, lábbeliknek. Az első szoba balra a nappali, amit nem használunk, csak be van rendezve. Tárolni tárolunk valamit az itt elhelyezett szekrénybe, de ennyi. Jobbra van a mi szobánk. Világos és az utcafrontra néz. Az előszobából nyílik a fürdő és a WC, ami sajnos egy térben van. Az előtér jobb oldaláról nyíló szobánkkal szemben kezdődik az ebédlős rész, ahol van egy asztali gép, egy ebédlő asztal székekkel, egy ebédlő szekrénysor és egy kanapé. Ebből egybekötve nyílik a konyha, ahova mit csináltattunk szekrényt. A konyhával szemben pedig anyu szobája nyílik. Itt csupán szeptember 1. óta élünk.
 A munkámról. Keresztanyám a helyiek számára egy magántanulószobát biztosít, ami a helyi általános iskolától független. Ide x számú gyerek jár, akiknek vagy gondjai vannak a tanulási módszereikkel és változtatásra, odafigyelésre van igényük, vagy képességeik nem olyanok, mint az átlag gyermekeknek, vagy szimplán a jó vagy jobb átlag érdekében itt tanulnak minden hétköznap déltől négyig. Nos, én itt tevékenykedem a péntek és a hétvége kivételével minden nap (pénteken egyetemre járok). Én volnék a felelős angolos a tanszoba keretein belül. Bejelentett tanársegéd, pedagógiai asszisztens vagyok. Nagyon imádom ezt, a gyerekeket, kihívásnak tartom a rám bízott tanulókért felelősséggel tartozni. Bár fő pozícióm a angol, egyéb házikért is felelek, a nagyrészt nekem kijelölt gyerekek terén. Csak viszonyításképpen, az éveleji kettes, hármas angolosok írtak négyes, ötös témazárót. Én bevasalok mindent, ami az ő érdeküket szolgálja. Látom, természetesen sokszor nem tetszik nekik a kemény hozzáállásom (pl.: egy hibásan leírt számon kért angol szó esetén az illetőnek 20x le kell írnia a helyes formát...), de amikor jó jegyet kapva jönnek fel egy felelet vagy dolgozat után, azért látom a hálát is az arcukon.
 A suli. Nehezen fanyarodom rá a tanulásra. Gyakran mondom azt, hogy nincs időm tanulni, mert túl lusta vagyok, amin a mai naptól kezdve változtatnom kell, mivel jövőhétre annyi a beadandó + zh, mint égen a csillag... :) Úgyhogy blogolás után beveszem a "jó hozzáállás" kapszulát és kezdem a napot!!! :)
 Útravalónak bemásoltam volna az egyik tájleíró esszémet, amit kettő hete adtam be és kaptam rá maximális pontszámot, majd külön dicséretet. De inkább emailben küldöm el mindannak, akit érdekel - csak írjon! :) (Mindössze egy oldalas..)

Kellemes szombatot!