Helyzetjelzés elnapolva

Minden nap gondoltam rá, hogy le kellene ülni a billentyűzet oltalmazó aurájához végre, de a körülmények diktatórikus okoskodás és az alkotó képesség jegelése ily módon hatott évekig gondosan ápolt blogmániámra.

De ami lényeges, az most kezdődik. Lassan két hónapja koptatom a Bereget. Az idő kegyetlenül kicsal mindenkit a Tisza partjára, ahol anyám nyelvét megcsípte egy darázs pár napja, az én hátam még kezelhető szintűre égette meg a Nap, ahol belemegy még nem tudom midbe is a tiszai homok, napolaj és a parton elmajszolj sütik morzsái.

A laptop és Net hozzáférhetőség hiánya már szinte kóros elváltozásokat váltott ki belőlem az elején, majd mentem át függőből normál, csak-ha-muszáj fogyasztóba és most stagnálunk kérem. Tele az emailes postaláda, rengeteg jelentés fészen, halmozódnak a nem fogadott hívások is. Most, hogy kezdek leválni a virtuális énemről szinte képtelen vagyok fenntartani az online életvitellel járó egyfajta lekötöttséget. Vissza fog ez állni hamarabb, mint akárki gondolná, csak legyen kezembe az ölszámítógépem.

Nem tudok most sem tovább időzni. Nem annyit amennyit szeretnék. Inkább blogolok gyakrabban, de kevesebbet, legalább is, amíg vissza nem térek angol földre - szeptember elsején. Mert én vagyok a cseppkőbarlang, ahova csak rakódik és rakódik lefele egyik sztori a másik után az időmúlásával..

Köszönöm az olvasói kommenteket ki, hogy áll a nagyvilágban. Köszönöm a külön emaileket és egyéb helyzetjelzéseket. Igyekszem reagálni mindenre hamarosan.