Csütörtökön irány Anglia

Igen, ez is összejött végül. Már a visszaútra készülök. A bőröndöket anya már átmosta, mintha soha nem is lettek volna használva attól a néhány apróbb kopásoktól a kerekek mentén eltekintve. Good job!

Sára leinformált a brit szigeteken uralkodó idő viszontagságos körülményeiről. Ejha, erre nem vágyakozik egyetlen porcikám se. A 40 körüli fokokkal együtt szinte belém sült a magyar mediterrán hajlamú idő, a tiszai homok, a milliónyi káros következménnyel járó UV sugárzás összes rosszindulatú típusa és a lábujjas papucska vékony, de annál dekoratívabb pántlikákkal felszerelt design kedvelő modelljei. A családomról nem is beszélve. A megszokott és igencsak általános tényt átkarolva, hogy mindenki olyan amilyen, hozzáteszem mindenki épp úgy jó, amilyen. Ha rossz, ha kevésbé rossz és legfőképp, ha kevésbe van meggyőződve arról, hogy ő bizony tökéletes vagy áll már-már olyan tisztességtelen távolságra magától a tökéletességtől, hogy az szinte már rémisztő. :) Egészen elképesztő - s ebben talán közrejátszik az a csipetnyi szarkazmus, mivel 21, lassan 22 kerek esztendeje vagyok megáldva - hogy egy adott személy, személyiség, elv vagy magatartásforma mennyire lehet a legprimitívebb példát felhozva jó vagy rossz, helyes avagy helytelen, merőben csak annak függvénye Mi magunk mit vagyunk hajlandóak, de mindezek előtt képesek elhinni, arról meggyőződve lenni. Példálózhatok én az élet rögös útjaival megszerzett tapasztalatokról egy olyannak, akire nem az Élet, de önmaga olyan kegyetlenül pimasz öltésekkel rávarrta a szemellenzőt, hogy ha lenne alkalma se szabadulna meg attól. Az Új és a Más félelmetes is tud lenni, de épp annyira előnyünkre formálható is. Az egész nem több, mint gasztronómia. :) Legalább is egy motivációs példa erejéig. Vagy van egy koszt, amivel foggal körömmel ragaszkodik a magyar ember, vagy elkezd variáltan táplálkozni, majd nem csupán hozzászokik az ismeretlen ízekhez, de meg is szeretheti őket.

Hiszem és tudom azt, hogy amit csinálok, jól csinálom, de mindig lehet jobb és jobb lenni. Továbbá azt is, hogy minden rosszban van valami jó, s bizony fordítva is. Nem szeretem a magasztos hozzáfűzéseket, mikor kiderül, hogy Oxfordban leszek egyetemista. Mintha a csillagokat kaparintottam volna meg az égről - melyek teszem hozzá, mindenkitől ekvivalens távolságra tartózkodnak. De a kicsinyes, maradi embereket mindig is visszafogta önnön, szűk világa.

You are the Michelangelo of your own life. - Te vagy saját életed Michelangeloja. 

Azért nem kell kétségbe esni =) az elmepallérozást elhagyva van néhány édes téma is tőlem Nektek :)

Hosszú, túl hosszú lenne levésni mindazt egytől egyig, ami itt és velem történt az elmúlt hetekben. A barátok látogatásáról majd akkor, ha már meglesz a még mindig csak kezdetleges, de laptopon és végre a képeket is meg tudom tekinteni. Jah, mert igen, a kamerát és telcsit elhoztam, de angolról magyarra töltőt itt helyben sehol nem találtam. Pedig még a Kovácsba is voltam (lokális mindenes) ahol nem árultak ilyet, s ha ott nincs, akkor nincs sehol. Aztán a haverok közül mindenkire jutott fejenként egy, ami valljuk be, még egy olyan visszatérő képkészítő mániásnak is elég. Legalább is átmenetileg. :)

Hogy egy kis ízelítőt adjak, amiből kijárt nektek az elmúltakban, de igyekszem jóllakatni az éhező olvasó népet.:) - tehát a barátom meglátogatott a city of Budapest nevű, szép, magyar fővárosban. A Duna hitvesének szívébe látogatva egy kis Széchenyi fürdőzős, Hősök tere, Városliget, Halász Bástya, Mátyás templom és egyéb rakpart menti nyalánkságos hétvége van a hátunk mögött. Erről részletesebb beszámoló nem lesz. Maradjon meg ez a privát szféra kategóriában..

Tehát pár nap múlva már Angliából! Addig is mindenki legyen jó és lassan lassan szép szeptembert Mindenkinek!